Romániának el kell döntenie, részt kíván-e venni a térségi együttműködésben 

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az erdélyi magyar pártok vezetőivel közösen tartott szombat esti kolozsvári pódiumbeszélgetésen tért ki erre.

Kijelentette: Magyarország évek óta elkötelezetten dolgozik a közép-európai építkezésen, és bevonná ebbe Romániát is. Úgy vélte, ha Románia részt kíván venni az együttműködésben, akkor a magyarokkal és Magyarországgal való együttműködés nem megkerülhető számára. Németh Zsolt szerint Románia vonakodása összefügg az erdélyi magyarok kérdésével.
 

Németh Zsolt úgy látta: a román-magyar viszonyban "megtört a jég, a 2012-ben befagyott kapcsolatrendszer elkezdett olvadni". Úgy vélte, az Európai Unió újabb költségvetési ciklusának a kezdete, a 2019 első félévében következő román EU-elnökség és az energetikai összeköttetések kialakítása is alkalmat teremt az együttműködésre. "Kezd kialakulni valami Közép-Európa-szerűség" - fogalmazott a politikus. 
 

A külügyi bizottság elnöke Mihai Tudose román miniszterelnök akasztásos kijelentését úgy kommentálta: "joga volt ezt a formáját választani a politikai öngyilkosságnak, (...) ilyen kijelentést Európában politikusok nem nagyon szoktak túlélni". 
 

Németh Zsolt üdvözölte az erdélyi magyar pártok összefogását, és az autonómiaelképzelések összehangolásáról szóló közös állásfoglalás szövegét is tartalmasnak tartotta. Úgy vélte: az erdélyi magyarok számára is van tétje az áprilisi magyarországi parlamenti választásoknak. "Ha ki szeretnénk bontakoztatni az elkezdett programokat, akkor nélkülözhetetlen, hogy kapjon újabb mandátumot az ezeket elindító politikai erő" - jelentette ki.     Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke is úgy vélte, hogy Románia és Magyarország előbb-utóbb együttműködésre kényszerül, mert közös gazdasági érdekei vannak. Románia azonban egyelőre a térségi kapcsolatok helyett a geopolitikát és az Amerikai Egyesült Államokkal való stratégiai partnerséget helyezi előtérbe, ez pedig az erdélyi magyaroknak nem kedvez. Az RMDSZ politikusa kiemelte: az erdélyi magyarságnak létérdeke, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak. Jelenleg ugyanis az erdélyi magyarság nem a híd szerepét, hanem a csatatér szerepét tölti be a két ország között. 
 

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke szerint egyelőre jól kezdődött Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az éve. Az erdélyi magyar pártoknak egységet sikerült felmutatniuk a közös autonómianyilatkozattal, és Mihai Tudose miniszterelnök akasztásos fenyegetése is összezárásra késztette a közösséget. 
 

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke megemlítette: pártja évek óta napirenden tartja az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat kérdését, mert ez lehet a kiindulópontja az erdélyi magyarok jogköveteléseinek. Hozzátette: hiába mondják a román politikusok, hogy a dokumentumnak nincsenek jogi következményei, a románok erkölcsi kötelessége teljesíteni mindazt, amit az erdélyi magyaroknak száz éve megígértek.